Beszámoló,  Esemény

A 111 éve született “Magyar Villon”-ra emlékeztünk

Sértő Kálmán

Bajtársi szervezetünk, az Örökzöld Október Egyesület szervezésében idén is megrendezésre került Sértő Kálmán, a valódi “Magyar Villon” születésének 111. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezés. A meghívásért, a megemlékezés szervezett lebonyolításáért ezúton is köszönetet mondunk! Tucatnyian gyűltünk össze ismét a költő sírhelyénél és verseivel, kortársai visszaemlékezéseivel adóztunk emlékének. Temetésén, becslések szerint, tízezren kísérték utolsó útjára. Ebből is látszik mekkorát fordult a világ. A rossz lett a jó, a jó lett megvetendő… Isten adta tehetsége ellenére sem érhette el az őt megillető “magasságokat” a Nyilaskeresztes Párt elkötelezett híveként. Hiába a tehetség, az igazság kimondása bűn volt már akkor is. Képes beszámolónk mellet álljon itt két verse amivel mindenki találkozhatott már köreinkben. Az “Utolsó Roham” verse a Titkolt Ellenállás egyik legnépszerűbb megzenésítése, “Kívánság” című művét pedig a Hunnia előadásában hallgathatjuk.

Sértő Kálmán: Utolsó roham

Mikor utolsó rohamra megyünk,
Egy ugrás és a nyakukon leszünk,
Megkérdezzük majd, búzánk kell-e még,
Szemsugarunktól ruhájuk leég,
Vérében fetreng minden ellenünk,
Mikor utolsó rohamra megyünk.

Mikor utolsó rohamra megyünk,
Mindent elsöprő lángot lehelünk,
Jaj annak, akit felkap fogsorunk,
Hegyen-völgyön át dögölni dobunk,
Szentkardos hadúr vezényel nekünk,
Mikor utolsó rohamra megyünk.

Mikor utolsó rohamra megyünk,
Villámokat szül lobogó szemünk,
Oroszlán-nemzet, ha ugorva száll,
Hörgésrobajban arat a Halál,
A tigrisnél is vadabbak leszünk,
Mikor utolsó rohamra megyünk.

Mikor utolsó rohamra megyünk,
Fogcsikorgató kérdezők leszünk,
Széttépték azt az angyali hazát,
Az öregisten legszebb bánatát,
Még csecsszopóknak sem kegyelmezünk,
Mikor utolsó rohamra megyünk.

Mikor utolsó rohamra megyünk,
Völgybe hegyeket temet a szelünk,
Lángba borul az arcunk, a karunk,
Mi lángseregek, magyarok vagyunk,
Hetvenhét világ jöhet ellenünk,
Mikor utolsó rohamra megyünk.

Mikor utolsó rohamra megyünk,
Buzogányt, fokost, baltát lengetünk,
Az Isten reszket, elbújik a Nap,
Bocskoros sereg a fűbe harap,
Elvett jogokat százszor elveszünk,
Mikor utolsó rohamra megyünk.

Mikor utolsó rohamra megyünk,
Nem lehet többé cicázni velünk,
Barikád hasad, hajránk, ha dörög,
Tolvajok fodros vére hömpölyög,
Hörgésekre csak tűzzel felelünk,
Mikor utolsó rohamra megyünk!

Sértő Kálmán: Kívánság

Ott egyem meg a harcmezőn az
utolsó komisz kenyerem,
de ne legyen többé a hazám
akkora, mint a tenyerem.
Ha elbukom, hát volt értelme,
védtem egy kócos szeretőt,
lábhoz tett fegyverrel állok meg,
hősen, az Úristen előtt…

Bizonytalanok most az órák,
titokba burkolt holnapok,
de gyűlölöm a satnya várást,
indulni inkább kész vagyok!
Puskám csövébe virágszálat
fűz majd egy kis magyar leány,
és csillagokkal lüktet szíve
utánam őszi éjszakán…

Képes beszámolónk a megemlékezésről:

Beszámoló a 2020-as megemlékezésről: https://28h.hu/cikk/megemlekezes-serto-kalman-szuletesenek-110-evfordulojarol/

error: Védett tartalom!