Vers

Nyikos Tibor – Buda

Nyikos Tibor: Buda
(1945. Február. 11-13)

Mint a döghúst jó Uram,
amit ellep a lárva,
úgy támadt a féreg
szegény hazánkra

Letiporva mindent,
ami útjába akadt,
s rabláncra fűzte
a megmaradt múltunkat

S nem kímélt asszonyt
sem síró gyermeket,
pedig felsírt ott Jézus is
a nászágyak felett

De csak kacagott a kaszás
kéjtől bűzlő arccal
majd így haladt tovább
az üszkös romok alatt

Ahol megmaradt lelkek
bújtak meg az éjben,
a megváltót várva
imára font kézzel.

Nyikos Tibor
2015. Január 15.

error: Védett tartalom!