Nyikos Tibor: Buda (1945. Február. 11-13) Mint a döghúst jó Uram, amit ellep a lárva, úgy támadt a féreg szegény hazánkra Letiporva mindent, ami útjába akadt, s rabláncra fűzte a megmaradt múltunkat S nem kímélt asszonyt sem síró gyermeket, pedig felsírt ott Jézus is a nászágyak felett De csak kacagott a kaszás kéjtől bűzlő arccal majd így haladt tovább az üszkös romok alatt Ahol megmaradt lelkek bújtak meg az éjben, a megváltót várva imára font kézzel. Nyikos Tibor2015. Január 15.