Cikk

Február 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja.

“A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem.
Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és
szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára.
A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a
keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai
ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista
szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes
boldogulása így kívánja.”

Facebook

Február 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja. 1947-ben Ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet csapatok, majd tartották fogva 8 évig. Innentől indult el a kommunista terror gőzhengere Magyarországon. A történészeink egyetértenek abban, hogy a megfélemlítés már 1945-től kezdetét vette, hiszen a Belügyminisztérium a kommunista párt kezében volt – hátuk mögött a szovjet hadsereggel – majd az elnyomásuk 1989-ig tartott.

Százmillióra becsülik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát a világon, hazánkban is százezrek vesztették életüket.
Budapest ostromának befejezése után az elhurcolások rendszeressé váltak.
Az 1944-45. évi bevonulás történetét évtizedeken keresztül egyoldalúan, az ún. felszabadítás oldaláról mesélték el, elhallgatva nem csupán a megszállás tényét, de azokat a szörnyűségeket is, melyeket a bevonuló szovjet csapatok követtek el a magyar lakosság ellen.
A korabeli Magyarország területén 1944 szeptemberétől fogva a szovjet előretörés a polgári lakosságot sem kímélte. A rabszolgaságra vetett férfiak és asszonyok tömegét hurcolták el „egy kis munkára”, „málenkij robotra”. A magyarországi harcokat, Budapest ostromát és a szovjet megszállást követően több százezer lány, asszony esett nemi erőszak áldozatául. A tömeges erőszak nem csak a harcoló alakulatok elvadultságán múlt, egy egész rendszer tükörképéül szolgál. A Szovjetunió a megalázás, a kifosztás és az emberi méltóság megtörésének rendszerré emelt brutalitását hozta el Magyarországra.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja | tortenelemcikkek.hu


Szovjet hatásra, az Oroszországi Kommunista Párt keretein belül kialakított magyar tagozat „kiképzett” emberei Moszkvából hazatérve alakították ki véres rendszerüket.
Kijelenthető, hogy a második világháborúban szinte minden magyar családban voltak olyan áldozatok, akiket a szovjet katonák terrorja sújtott. Tömegével hurcolták el a magyar állampolgárokat „málenkíj robotra”, a nőket megerőszakolták. Az Oroszországba deportáltak száma meghaladta a 5-600 ezer főt, ahol nagyjából az elhurcoltak harmada elpusztult az embertelen körülmények, a gyilkosan kemény fizikai munka miatt.

Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – A Gulág  kialakulásának történeti áttekintése - PestiSrácok

Az “orosz medve” háromszor törte le Magyarország függetlenségét. Hiszen az 1848-1849-es magyar szabadságharcot csak a cári csapatok tudták eltiporni. A Magyarországra küldött intervenciós cári csapatok létszáma meghaladta a néhány évtizeddel korábban Napóleon ellen felállított orosz hadsereg nagyságát! Az 1944-ben hazánk földjére lépett Vörös Hadsereg a Szovjet típusú véres kommunista diktatúra kiépítésének lett fegyveres alátámasztója. Rákosi Mátyás a gyűlölt sztálinista – kommunista rendszerét kizárólag az orosz hadigépezettel a háta mögött tudta kiépíteni. A magyar nép idegenkedett a baloldal hatalmától, a Magyar Kommunista Párt kizárólag az elcsalt választásokon tudott hatalomra jutni. Természetesen saját maguktól erre képtelenek lettek volna, a háttérben mindvégig fenyegetően ott állt Vorosilov marsall és a Vörös Hadsereg.

1956. október 23. néhány pillanata - Cultura.hu

1956-ban  Rákosi Mátyás (Rosenfeld Mátyás) addigi terrorja azonban elemi erejű ellenállást váltott ki a magyar népből. Feltámadt ismét a magyarokra oly jellemző szabadság vágy, és elsőként a keleti blokkban felkeltek a gyűlölt szovjet rendszer ellen. A szabadság reménye november 4-étől kezdett elhalni az újabb orosz invázió miatt. A forradalom és szabadságharc leverése után ismét véres megtorlások következtek.

Október 23.: Egy nép azt mondta, elég volt! | 24.hu

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc története | tortenelemcikkek.hu

Dédapáink, Nagyszüleink mindig ellen álltak akár fegyvert ragadva esélytelenül is. Sokszor számtalan szájból és fórumon hallhatjuk mennyire büszke erre minden “honatyánk”. Nézhetjük a melldögentést évről évre… Ezért felfoghatatlan számunkra, hogy soha számonkérés vagy elszámoltatás nem folyt ennek a mocskos tömeggyilkos diktatúrának a kiszolgálóival szemben. Milliós nyugdíjat, szobrot kaphatnak a mai napig. Agyament unokáik villogtathatják vörös csillagos zászlójukat a Kapisztrán téren ünnepelve ezen “felszabadítókat”. Kíváncsi lennék mit szólna a hatóság agy HK-s vagy 44-s zászló kifeszítéséért…

Szabi&Tincses

error: Védett tartalom!