Cikk,  Irodalom

1943. január 12 – Amikor elszabadult a pokol…

A doni katasztrófa - Cultura.hu

Németh József Tizedes, 1942-43 tele, Don-kanyar:

„Már hajnal fél négykor megindultunk, hat órakor megkezdődött a támadás, a tüzérség rettenetes tüzet zúdított alig 600 méteres körzetre…

Mintegy 1400 lövés dördült el kisebb-nagyobb mintájú ágyúkból, óriási hangzavar támadt, égett, füstölt minden.

A tüzérségi tűz után megindult a gyalogság támadása. Az este vaksötét volt, nagy hó és igen hideg, csak úgy dideregtünk…

A támadás megkezdődött, rajommal én is részt vettem ebben a küzdelemben. Én és egy puskás raj a balszárnyon biztosítottunk. Nehéz feladat volt, a kézigránátok mint valami jégeső úgy hullottak és robbantak…

Néha egy-egy jajgatás és segítségért kiáltozó hang vegyült e pokoli zajba. A hozzám beosztott puskások közül egy sebesültünk lett, comblövést kapott.

Tragédia a Don mentén – 1943. január 12-én elszabadult a pokol | hirado.hu

A másik részeken sok sebesült és pár halott volt, a támadás nem sikerült, visszavonultunk. A 2. nehézpuskás rajból egy ember menekült meg épen, a többi megsebesült, a rajparancsnok vasárnapra rá meg is halt, tizedes bajtársam volt…”

„Én már belenyugodtam sorsunkba, hogy itt kell elvesznünk valamennyiünknek. Már kilencedik napja, hogy az első vonalban vagyunk, és mégsem váltottak le bennünket. Kérjük a jó Isten segítségét, és hogy ne hagyjon el…”

„…Ennivalót hetek óta kapunk, csak tengődünk és szenvedünk. Utunk még nem tudom meddig tart és még meddig fogom bírni, és mikor fogok megfagyni, kimerülten elesni az út mellett, és soha többé fel nem kelni, már csak az ösztön s akaraterő visz előre, más semmi…”

„…Ennivaló nincs, csupán egy csöpp kis kenyerem van, más semmi. Sokat éhezem és fázom. Mellettem potyognak el bajtársaim a fáradtságtól és kimerültségtől. Tudom, hogy egyszer énrajtam lesz a sor, de én azért bízom a jó Istenben, majd megsegít és nem hagy el…”

Ezzel a részlettel emlékszünk meg Németh József tizedes naplójából, a Don-kanyari harcok napjaiból. Emlékezzümk február 12.-én a Magyar Hősökről, kik a legdrágábbat áldozták Hazánkért és értünk.

Dicsőség és hála minden Magyar Hősnek!

1943. január 12. Don-kanyar. Requiem... - Dr. Hoppál Péter | Facebook

Vérükből új hajtás fakad!

Presi

error: Védett tartalom!