Daniel Wretström (1983. október 15. – 2000. december 09.)

Egy fiatal svéd hazafi volt, akit a multikulturális Európa derék fiai (tehát az igazi Európa szennyei) öltek meg brutálisan 20 éve, Stockholm külvárosában. Tragikus halála már akkor előrevetítette mit hoz magával a jelenleg zajló népvándorlás. Mennyire is illik Európánkba az idegen. A média agyonhallgatta, az akkor 17 éves ártatlan áldozatot hozta ki bűnösnek. Ez lett a jól bevált liberális bűnös mosdatás receptje. Elmebeteg módon a gyilkosoknak adnak erkölcsi és törvényi (!!!!) felmentést, az áldozatot pedig meghurcolják, mondván biztosan kiprovokálta hogy kirabolják, megverjék, megerőszakolják vagy megöljék. Nem tudom csak azt a kívánságomat tolmácsolni feléjük, hogy tapasztalják meg az áldozatból lett bűnös szerepét mindannyian, minél hamarabb. Temessenek el szülőt, testvért, gyermeket és nézzenek az „ártatlan” gyilkosok szemébe. Mi továbbra is ellenállunk és nem kérünk semmiféle idegen kultúra „menekültjeiből”.

Idézzük fel, mi is történt az említett tragikus napon: Daniel Wretström Salemben (Stockholm külvárosa) vett részt egy ünnepségen, majd egy közeli buszmegállóban várja az éjszakai járatot. Közben egy 15 fős, többnyire bevándorlókból álló társaság kiszúrja a magányosan várakozó, szemmel láthatóan nemzeti érzelmű fiatalembert. Mivel előzőleg a „svéd” média heves antirasszista kampányt kezdeményezett felszólítva a lakosságot a „rasszizmus” elfojtására, a csürhe úgy gondolta, megbünteti a „mocskos rasszistát”. Elindulnak tehát a buszmegállóban magányosan várakozó fiatalember felé, és heves rasszistázás közben előveszik a fegyvereiket is. Daniel Wretström látja reménytelen helyzetét, ezért megpróbál leállítani egy gépkocsit, ám sikertelenül: a sofőr fél megmenteni a fiút és gyorsan elhajt a helyszínről. Ekkor lecsap a csürhe a védtelen, 17 éves fiúra: a földön fekve is rúgják, deszkákkal ütik a fejét, pár percen belül az áldozat szinte élettelenül fekszik az árokban. Az egyik elkövető még ott is üti a fiú fejét egy hosszú deszkával, egészen addig, amíg egy, a közelben sétáló bátor lány észre nem veszi, és hisztérikusan kéri őt, hogy hagyja abba. Erre a támadó a lányt fenyegeti meg a bottal, az árokban fekvő Daniel Wretströmot pedig egy másik tag veszi „kezelésbe”: fején és nyakán ugrál, míg egy harmadik kést húz elő. A többiek ezt látva utat engednek neki, ő pedig többször hátbaszúrja a már amúgy is alélt áldozatot. Az egyik szúrásnál eltörik a kés, de még ekkor sem hagyja abba: fölemeli az áldozat fejét, és nyakába szúrja a kés maradék részét. Ezután büszkén feláll, és „senki nem látott semmit” kiáltással elszalad a csürhe többi tagjával.

A közelben sétáló svéd lány azonban látott mindent. Könnyes szemmel közeledik Daniel Wretström felé, de már nem tud rajta segíteni: a fiúnak el volt vágva az ütőere, elvérzett. Amit a bűnösök kaptak: a fő elkövetőt (Khaled Odeh – ő használta a kést) őrültnek nyilvánították, speciális intézetbe került: ez azt jelenti, hogy kb. fél éven belül ismét szabadon jár-kel majd az utcákon. További 6 elkövetőt állítottak elő: hármat 40 óra közmunkára ítéltek, további 3-at pedig 1800 svéd korona kifizetésére kötelezték. Ennyit ér egy svéd fiú élete: kevesebbet mint egy gyorshajtásért kimért bírság.

Daniel Wretström halála intő példa nekünk is: ne hagyjuk hogy a saját hazánkban gyilkoljanak minket azért, mert szeretjük nemzetünket! NEM kérünk a multikultúrából!