P.A. interjú 2022.

Apa, Harcos, Zenész és egy igaz Ember. Ezzel az interjúval egy régi adósságot rendezünk magunk és az Olvasó felé. P.A. mélyen szántó gondolataiból, életéből, tapasztalataiból melyeket megoszt velünk, erőt, hitet és példát meríthetünk.

Mivel töltöd mostanság a napjaidat? Mesélj egy kicsit,merre vitt az utad?
Mióta legutóbb bármilyen formában is életjelet adtam magamról, az életem gyökeresen
megváltozott. Ami a legfontosabb számomra, hogy apaként a figyelmemet elsősorban két
Gyermekemre összpontosítom. E szerepben megváltoztak a fontossági sorrendek, mondhatni
egy új dimenzió nyílt meg számomra, milliónyi apró örömben van részem általuk, legyen az
egy mondat, egy kifejezés, egy mozdulat, egy arckifejezés vagy egy érintés. Ez így tökéletes!
Az emberi küldetés gyermekeink jövőjét, szellemiségét formálva teljesedik be. A gonosz erők
pusztító szárnyalását látván csak tovább hatványozódott bennem az aggodalom nemzetünk
jövőjéért, miként pestisként tarolnak végig az ősi rendtörvények felett – teljesen
megerőszakolva azt. Jelenleg sok időt töltök családunk díszkertjében, amelyet egy évtizede
gondozgatok, alakítgatok. Egy parányi kis gyöngyszem ez számomra, ebben a különféle
liberális kórságokkal sújtott világban.
Gondviselés zenekarról egy pár információ. Dolgozol már a következő lemez számain,
vagy ez még várat magára?Van tervben a jövőben koncert fellépés?
A Gondviselés nem más, mint egy jó barátom és a köztem lévő szövetség beteljesülése. Anno
voltak olyan papírra vetett gondolataim, amelyeket az akkori zenei munkálataimban nem
szerettem volna felhasználni. Beszélgetések alkalmával mutattam neki egy-egy szöveget,
amire Ő azzal válaszolt, hogy zenét írt rájuk, majd időközben összegyűlt egy albumnyi anyag,
ami rögzítésre és kiadásra került CD és kazetta formában, illetve új borítóval később egy
orosz kiadó újra megjelentette az egészet. A dalok nulla politikai tartalommal bírtak, ennek
ellenére a hazai liberálissá torzult hardcore színtér néhány hivatásos rettegője azonnal farkast
kiáltott. Igazából semmi kárt nem okoztak számunkra az aknamunkájukkal, csak ismételten
jelét adták annak, hogy az általuk hangoztatott elfogadás és másság addig működik, amíg a
vélemény nem tér el az övékétől. Az új anyag zenei része kb. 5-6 éve rögzítve van csakúgy
mint az ének nagy része. Két dal énektémája van még hátra. Remélhetőleg hamarosan eljutok
stúdióba így egy fél évtizedes munkát ismerhettek meg. Ez az anyag dallamosabb lesz az
előzőnél, ismét kerül rá feldolgozás, méghozzá egy cserkészdal, illetve a mindkettőnk
személyiségét formáló, életutunkat meghatározó Hold X True egyik szerzeménye. Továbbá
megemlíteném, hogy egy olyan dal is szerepelni fog a kiadványon, amelynek dalszövegét
Józan Zoltánnal 15 éve megalkottuk. Ha az első anyagtól viszkettek a polkorrekt deviánsok,
ettől egyenesen rosszul lesznek, itt már ideológiai színvallás mellett megénekeljük a
megvezetett antifa/anarcho csürhe „hőstetteit”, méltatjuk a becsület és vér nagyságát. Nem
tervezzük a zenekart színpadra állítani, úgy gondolom, hogy jelen időben és helyzetben ez
idő- és energiapazarlás egy olyan dologra, ami nem működik egy olyan világban, ahol az
emberekbe a szórakozás/élményhajhászás van programozva és a tenni akarás lassan csak egy
filmvásznon megjelenő hősi tulajdonság.
Megrendezésre kerül-e jövőre az Akarat Diadala ha a járvány és a törvények is
engedik?
Hogy a törvények mit engednek? Olyan idők gyermeke vagyok, amelyben mindennaposak
voltak a rendőri zaklatások, házkutatások. A rendezvényeinket megtanultuk úgy leszervezni,
hogy semmi hátráltató tényező ne akassza meg azok lebonyolítását. A ZOG kártékonyságáról,
illetve annak kijátszásáról úgy gondolom, hogy sok régi jó barátom tudna hosszasan beszélni. A probléma inkább azzal van, hogy jelen helyzetet tekintve az emberek jelentős része nem
harcos szellem. Mind fizikális, mind szellemi síkon nagyon nagy hiányosságok vannak, így
sajnos beláthatatlan ideig nem lesz újabb Akarat Diadala. Időnként eljut hozzám néhány
radikálisnak tartott harcias videója, de ezeken a felvételeken olyan mozdulatsorok
gyűjteményét látom, amelyeket inkább eltitkolni kellene, mert egy a küzdősportokhoz
némileg értő ember arcára inkább mosolyt csalnak, mintsem erőt sugároznak. Talán a holnap
változást hoz.
Európa számos országában megfordultál már. Hol fogadtak a legnagyobb barátsággal?
Úgy gondolom, illetve tapasztalom, hogy az európai emberek alapból szeretettel és jó szívvel
állnak a hozzájuk látogatókhoz. Természetesen fontos az is, hogy az odalátogató milyen
kulturális értékeket képvisel. Gyakorlatilag mindenhol jó fogadtatásban részesültem, talán a
mai Marseille volt az ami kissé mellbe vágott. Fájdalmas tapasztalás volt a pusztulás minden
jelét látni azon a csodálatos városon amit európai kezek alkottak. Az ottani BH vezető úgy
köszöntött, hogy „Isten hozott Afrikában”.

A mai fiatalok többsége inkább a szélső-liberális ideológiát követik. Hogyan látod a
következő 20-30 évet a mozgalom és úgy a világ jövőjét tekintve?
Az úgy nevezett mozgalom véleményem szerint teljesen szétforgácsolódott. Ideológiai és
erkölcsi zavar nyomait látom. Amikor fiatal fejjel belevetettem magam a mozgalmi életbe,
alapvető célunk volt, hogy minél szélesebb körben felnyissuk az emberek szemét. Ma tartalmi
lényeg nélkül az átlagemberek sokasága habzó szájjal zsidózik, cigányozik és okolja
mindenért a baloldalt, de ugyanakkor ők is ugyanúgy élik az életüket, mint az ellen. A
szabadosság lengi át mindennapjaikat, a cigány nyelv és az argó beköltözött a
szóhasználatokba, ami már olyannyira megszokott lett számukra, hogy észre sem veszik.
Tehát igen minimálisra zsugorodott a kontraszt a jobb- és baloldal között. Nem is szeretek
ebből a perspektívából tekinteni személyekre, ha szükséges, akkor az ember cselekedeteiből
vonok le következtetést. Számomra az is kérdés, hogy ki és mit ért mozgalom alatt.
Ma mennyire van benne az emberekben a nemzet fogalma és érzése?
Úgy vélem, hogy egy bizonyos rétegben megtalálható, de ennek mélysége már egy újabb
kérdést vet föl. Ha visszatekintünk az időben 30 esztendőt, a cél az volt, hogy az emberek
szemét felnyissuk, ma az utcán sokan hangosak az antiszemita kijelentésektől, de ugyanakkor
egy a ZOG-ot minden tekintetben kiszolgáló rendszer szekerét tolják, és bizony a
hungarizmusra, nemzetiszocializmusra és ezen ideológiák hagyatékára ellenszenvvel
tekintenek. A jelenleg önmagukat „jobboldalinak” tartó emberek a valós jobboldali értékekkel
rendelkezőket ellenségnek tekintik és azt a kozmopolita gondolatot hangoztatják, hogy a
szélsőjobb összeér a szélsőballal.
A média jelenleg csak a migránsáradattal és a koronavírussal van tele. De sajnos
hazánkon régóta élősködik egy réteg amiről a média hallgat. Számuk folyamatosan
növekszik a magyar lakossággal szemben, a demográfiai katasztrófa elkerülhető? Boldog lennék, ha megnyugtató választ adhatnék számodra, de sajnos baljós gondolataim
vannak ezzel kapcsolatban. Faji tekintetben Európa arculata teljesen átalakult, ha az utóbbi tíz
esztendőt vesszük alapul, illetve a mai világ demagóg rákfenéje a liberalizmus is rásegít erre,
hiszen a gyermekáldást egy teherként aposztrofálják, ami gátolja őket a szabados életük
kiteljesedésében.
Milyen a családról alkotott képed?
Ifjú korom óta, ha meghallom a fogalmat, a Paul Burnley is the real Public Enemy lemez
képregény melléklet utolsó kockája villan fel. Idilli alkotás.

Hogyan lehet a fogyasztói társadalmon túl élni?
Egyre nehezebb magunkat távol tartani a kóros cselekménysorozattól, amely mind materiális,
mind szellemi és lelki síkon visszafordíthatatlan károkat okoz. Fontosnak tartom az ősöktől
örökölt tudás megélését, annak továbbadását illetve a természettel való együttélés gyakorlását,
azzal egyfajta szimbiózist alkotva.
Sport. Köztudott rólad,hogy erőemelésben és küzdősportokban is jártas vagy, sőt
komoly eredményeid is vannak benne. Mostanság hogy állsz ezekkel a sportokkal?
Erőemeléssel egyáltalán nem foglalkozom, a küzdősport már csak hobbiként van jelen az
életemben, illetve a természetben szívesen futok hosszabb távokat. A jelenlegi élethelyzet,
torz világ arra késztet, hogy Gyermekeimet tanítsam, nekik adjam át ilyen jellegű tudásom.
Túrázás?
Sajnos hosszú ideje nem tudok már e nemes kedvtelésemnek áldozni. Családunk életterülete,
életvitele tökéletesen beleilleszkedik a természetbe így annak közelsége mindennapos élményt
biztosít számunkra, lehetőséget, hogy Gyermekeimet taníthassam, hogy miként tudnak
szimbiózisban élni, ne pedig kiszipolyozói legyenek életterüknek. Bízom benne, hogy idővel
Velük kiegészülve ismételten visszatérhetek a hegyi túraútvonalakra és megmutathassam
Nekik az Isten alkotta csodákat. Velük együtt érhessem el újra azokat a csúcsokat,
amelyekhez anno volt szerencsém, illetve azokat is együtt járhassuk be, amelyeket anno nem
volt lehetőségem bevenni az időjárás viszontagságai miatt.
Mit üzennél azoknak, akik most kezdenének bele ebbe a kemény sportokba?
Sajnos, tapasztalatom, hogy az élsport fizikálisan felőröli az embert. Tudnunk kell mérlegelni,
hogy az önfeláldozás hosszú távon mit ad vagy vesz el az életünket tekintve.
Régóta benne vagy már a mozgalomban. Azt tudjuk, hogy Te mennyi mindent adtál a
mozgalomnak. De Te mit kaptál?
Útmutatást, egyenességet, emberséget, örökké tartó barátságot, de ugyanakkor ott van
mindennek az árnyoldala, hiszen rátekintést nyerhettem emberi gyengeségekre, amiből
szintén táplálkozhatok, mert jelzésként ott áll előttem, hogy milyen ne legyek. Maga az ideológia tudata, annak felvállalása, megélése egyfajta keretet ad számomra. Ha újra
kezdhetném, más úton, de ma is itt lennék köztetek.
Köszönjük, hogy válaszoltál a kérdéseinkre. Utolsó szó a Tiéd!
Először is Szeretném megköszönni Neked Szabi, hogy érdeklődtél felőlem és nem utolsó
sorban hálás vagyok a türelmedért a válaszok kapcsán. Fontosnak tartom, hogy „embernek
legyen újra ember a barátja” és építsünk olyan kapcsolatokat, melyek erősítik a valós emberi
értékeket.