Így az ünnepek alkalmával sem feledkezünk meg Barátainkról, Bajtársainkról akik nem lehetnek köztünk, mert “jogerős ítéletüket” kénytelenek tölteni egy büntetés-végrehajtó intézmény valamelyikében. Ez a sors bármelyikünket utól érhet efelől ne legyen kétsége senkinek. Látjuk, tapasztaljuk, hogy sújthat le fajtánkra a “törvény” szigora.
Úgy gondoltuk rég hallottunk Pistiről, ezért megkerestük hozzá az utat és készítettünk vele egy rövid interjút.

A rövid krónika:

“A köztudatban romagyilkosságokként elhíresült, mind ez idáig példátlan bűnténysorozat elkövetőit 2009 augusztusában kerítette kézre a rendőrség. Az első fokú ítéletre viszont egészen idén augusztus 6-áig kellett várni. A Budapest Környéki Törvényszék az első-, másod- és harmadrendű vádlottra tényleges életfogytiglani börtönbüntetést, a negyedrendű vádlottra 13 év fegyházbüntetést szabott ki. A több halálos áldozatot követelő rasszista indíttatásból, előre megtervezett módon elkövetett bűncselekmények széles körű társadalmi felháborodást eredményeztek. A nyomozás részleteit illetően azonban megoszlanak a vélemények…”

Mi tölti ki napjaidat?
Közel 10 éve már, hogy le vagyunk fogva… Arra jöttem rá, hogy ki kell tölteni a napot rendszeres programokkal, nem szabad hagyni, hogy az agy üresjáraton pörögjön. Éppen ezért kialakítottam egy rendszert edzésekkel, olvasással és pihenéssel. Edzéseknél az úgynevezett “önsúlyos gyakorlatokat” alkalmazom. Ez az igazi SXE élet. Itt tényleg tartható, és már odáig jutottam hogy vega vagyok (bár ez valaki szerint lehet a leépülés is). A hús mentességet leszámítva ezt az életformát űzöm már 2006 óta, tehát nem ma kezdtem. Nagyon aktuális a régi mondás, “Ép testben ép lélek”.
Hogy bírod bent?
Meddig lehet bírni, azt most nem tudom megmondani, de nem én vagyok az első fajtámból aki ilyen reménytelen helyzetben van, de az biztos, hogy nem tudom miként kell feladni!
Külvilággal tartod a kapcsolatot? Barátok? Ismerősök?
Az igazi Barátaim ma is mellettem állnak, bajban ismerszik meg az ember, ez itt nagyon igaz. Lelkileg és anyagilag is segítenek, egyfajta “infúzió”. Ez számomra felbecsülhetetlen értékkel bír! Voltak akiket a barátaimnak hittem, de már az elején cserben hagytak, lefaroltak. Na de inkább a pozitív emberekre és cselekedetekre koncentrálok. Tudom, hogy mindenkinek nehéz ez. Sajtó egy ideje nem keres, de én nem is szoktam nyilatkozni, általában a média csak kiforgatja a szavaim, próbál mindenki megfelelni a trendnek, a korrektség nem számít.
Mégis mi tartja benned az erőt?
Felmerülhet a végén a kérdés: Miben reménykedem mégis? Azt várom hogy a jogszabályok enyhüljenek és egy elfogadható ítéletté minősítsék. Amúgy sem tudom, hogy kell feladni, így marad a harc a végsőkig!



A kapcsolatot továbbra is tartani fogjuk és időnként beszámolunk sora alakulásáról. Továbbra is segítjük ahogy csak tudjuk! Aki maga is szeretne segíteni az keresse tagjainkat és elmondjuk a módját!

Ezúton kíván Kellemes Ünnepeket mindenkinek a Blood and Honour Hungária!