Józan Zoltán Győzelem vagy Valhalla
” A Valhalla kis hazánk egyik, ha nem a legtöbb viszontagságot megélt NS zenekara. Életútja kezdeti szárnypróbálgatásokkal, tagcserékkel, perbe fogással, újjáalakulással és megannyi megpróbáltatással van kikövezve, de mindezen nehézségek ellenére, a közel negyed évszázadnyi működése alatt számtalan derűs, szívet-lelket melengető, feledhetetlen élménnyel örvendeztette meg a közönséget, önmagát, sőt, sok esetben az ellene áskálódókat is. A Valhalla története sikertörténet. Küldetéstudattól vezérelve alakult, küldetését a megpróbáltatások és a gáncsoskodók dacára végrehajtotta, végül a stafétát a következő generációnak átadva állt rá a jól megérdemelt pihenőpályájára. Ez a könyv méltó lezárása ennek a sikertörténetnek. Fejezeteiben felelevenednek ma már legendásnak számító koncertek, anekdoták, beszámolók, helyet kapnak lapjain szívszorító történetek, de például lehull benne a lepel egy-két, a magyar skinhead körökben “etalonnak” számító személyről, megmutatva valódi arcukat, bemutatva valódi énjüket. A mai, internet-vezérelt világunkban egy valódi könyv megjelenése mindig is üde színfolt, pláne, ha ez a könyv az ezredforduló egyik leghitelesebb zenekara, a Valhalla történetét hivatott bemutatni. “
Nem vagyok könyvkritikus, de kezdeném az egyetlen kifogásolható dologgal amit tapasztaltam olvasás közben: egy délután alatt kiolvastam… nem azért mert rövid vagy sok lenne benne a kép, hanem mert nem tudtam letenni. Sokat olvasok ezt ki merem jelenteni, de ezt nem sok könyv tudja kiváltani belőlem. Józan Zoltán könyvei pedig ilyenek. Szóval ami a könyv felütése és lezárása után eszembe jutott: Köszönöm! Köszönöm a nosztalgiát. Köszönöm az új információkat. Köszönöm, hogy voltatok. Köszönöm, hogy “tollat ragadtál” ismételten!
Nem utoljára olvastam el ezt a könyvet, ahogy a Valhallát is életem végéig fogom hallgatni, úgy ez is le fog kerülni a polcról ebben biztos vagyok. Hatalmas élmény volt újra élni a koncerteket húsz év távlatából és bepillantást nyerni egy zenekar életébe a kezdetektől a lezárásig. Boldog vagyok, hogy ennek jó néhány állomásán személyesen is ott lehettem, gazdagodhattam, tanulhattam nagyszerű emberektől, akik a színpadon (kis kocsmában, domboldalon, raklapokon) mellbe vágtak az igazsággal. Kendőzetlenül, elemi erővel és igényes egyedi stílusban megfogalmazva, minden körülmények közt a maximumot nyújtva. Én nem emlékszem olyan Valhalla-Archívum koncertre, ahonnan elégedetlenül távoztam volna, vagy esetleg keserű szájízzel a produkció miatt.
A Valhalla sikere a hitelességben rejlett szerintem. Olyan emberek adtak hangot gondolataiknak a zenén keresztül, akikre felnéztünk, mert nem csak a színpadon voltak NS skinheadek, hanem tetteikben, életmódjukkal és Bajtársakként is hitelesek voltak. Ezzel a könyvvel sincs ez másként. Minden szava igaz és érték. Érték az idősebb generációnak, mert tanulni sosem késő a múlt botlásaiból és csalódásaiból és érték a fiataloknak, mert csak tanulhatnak belőle. Megtanulhatják mi az a hit, hűség, becsület.
Csak ismételni tudom magam Joli mester művével kapcsolatban, ahogy ezt már az Archívum könyvvel kapcsolatban már írtam, ez is kötelező olvasmány, vegyétek és olvassátok, remélve fogunk még olvasni tőle. És még egyszer hatalmas köszönet a szerzőnek!
